Tudtad-e?
Minden, ami fedett. I. rész.
Előfordulhat, hogy munkába menet olyan helyek mellett sétálsz vagy autózol el, amelyek teljesen hétköznapinak tűnnek, de a valóságban egészen más funkciót töltenek be. A hatóságok ugyanis fedésül szolgáló intézmények (fedőintézmény) felhasználásával bűncselekmény felderítése vagy bizonyítása céljából szervezeteket működtethetnek.
Az is megtörténhet, hogy munkád során okiratokat, közokiratokat (fedőokirat) kezelsz, de fel sem tűnik, hogy azok – közhiteles nyilvántartásokkal egyezően – tartalmaznak valótlan adatokat és tényeket (fedőadat) pl. személyazonosság védelme vagy hatósági jelleg leplezése céljából.
(Ügyészként rejtett figyelés során egy – fedőintézmény nevére bejegyzett – civil rendőrautó hátsó ülésén ültem, melynek hátsó ablakai le voltak sötétítve. Budapest belvárosában követtük a célszemély Mercedesét, hirtelen irányt váltott, amit a sofőr csak úgy tudott lekövetni az ország egyik legforgalmasabb kereszteződésében, hogy áthajtott a záróvonalon. Ezt észlelte egy – szolgálati jelleggel ellátott rendőrautóval – arra közlekedő járőr, felkapcsolat a fényhidat, és félreállított minket. Miután a rendőr a fedőokmányokban lévő fedőadatok alapján kiszabta a bírságot, folytattuk a munkát.)
A fedőokirat, fedőadat és fedőintézmény olyan leplezett eszközök, melyek a büntetőeljárás során csak ügyészi engedéllyel alkalmazhatók. Ezek kizárólag a nyomozás során vehetők igénybe, az előkészítő eljárásban nem, ellentétben a fedett nyomozóval. Ugyanakkor az előkészítő eljárásban bevezetett fedett nyomozók fedőokiratokkal rendelkeznek, mert nyilvánvalóan nem fognak pl. személyazonosításhoz vagy képzettség igazolásához saját névre kiállított okiratokat felhasználni. Hogyan lehetséges ez? Ehhez hasonló kérdéseknek a jogszabályi alapjain még a hatóság tagjai is elgondolkodnak… Ez mutatja, mennyire fontos, hogy az ügyfél olyan ügyvédet válasszon, aki a hatóság komplex ismereteivel felveszi a versenyt, és az ügy minden részletében felkészült.
A II. rész a fedett nyomozókról fog szólni.
